A Ferencváros otthonában megszakadt az Ózdi KC hét mérkőzés óta tartó veretlenségi sorozata. A piros-kékek az ősz utolsó találkozóját háromgólos vereséggel zárták, ettől függetlenül a 17 pontos őszi szerepléssel a rajt előtt nagyon sokan elégedettek lettek volna. A dobogós helyezést ugyan nem sikerült megszerezni, ám a csapat a Fradi otthonában is nagyot harcolt.
Az őszi szezonzáró első negyed órájában beragadt az Ózdi KC. A Ferencváros akarata érvényesült, frissebben mozogtak a vendéglátók. Pozsgai és Szovszki volt elemében, a mieinknél pedig Koscsó Ádám értékesített bűntetői, majd a beállóból elért találatok jelentették a pozitívumot. 8-4-es hazai előnynél azonban így is kellett az időkérés, ami összerázta az Ózdi KC-t. Átlövőből ugyan ezután sem ment, de szépen fokozatosan sikerült eltűntetni a hátrányt. Elsősorban a Tóth Koppány feljavuló kapusteljesítményének és Kovács Péter valamint Ponyi Zoltán fontos góljainak köszönhetően. Ott loholtak a piros-kékek a Fradi nyakán, ám a vezetést nem sikerült átvenni. Tény, hogy a vendéglátók lélektani hadviselése a játékvezetők irányába is eredményre vezetett. Az első félidőben kétszer dobták szándékosan fejbe Tóth Koppányt, ám a sporik másképp értelmezték a szabálykönyvet, mert a piros lap egyszer sem került elő. A szünetben döntetlen volt az állás, a Kőbányai útra ellátogató ózdi szurkolók pedig bizakodtak a folytatást illetően.
Akkor pedig még optimistább volt a vendég mag, amikor Harkó duplájával először a meccsen megvolt a vezetés is. 14-16 után támadásban megállt a csapat, a Fradi pedig visszavette az irányítást. Ez azért is sajnálatos, mert a zöld-fehérek sem játszottak rosszul, csupán kihasználták az Ózdi KC valamennyi hibáját. Egy hármas gólszériával visszavették az előnyt, ám erre Nyikes két bombával még válaszolni tudott. Ezután viszont eldőlt a meccs. Zsinórban hatszor zörgették meg a hazaiak a csereként beállt Losonczi hálóját, és ekkor már csak tíz perc volt hátra. A fiúk a hajrában is becsülettel küzdöttek, de a Ferencváros tartani tudta a távolságot. Az egész pályás letámadással is kísérleteztek a mieink, de ez már csak az utolsó mentsvár volt, a meccset már nem lehetett megmenteni.
A korábbi összecsapásokon tapasztalt átlövő játék ezúttal jóval haloványabb volt, így pedig nem lehetett jó eredményt elérni a feljövőben lévő zöldekkel szemben. Ettől függetlenül az Ózdi KC őszi teljesítménye előtt le a kalappal. A bajnoki címre pályázó két éllovas mögött nagy a tülekedés, de a közvetlen üldözőbolyban Szakál György együttese is megtalálható. Erre pedig hosszú évek óta nem volt példa.
Jegyzőkönyv
Férfi NB I/B.,
Keleti csoport, 13. forduló
FTC-Bástyamillenium – Ózdi KC 25-22 (14-14)
Népliget, 100 néző. V.: Horváth, Simó.
FTC-Bástyamillenium: TUBA KOVÁCS – Deli (2), Takó (3), Márkus (4), Gyurcsovics (3), POZSGAI (7), Iváncsik R. (-). Csere: Molnár Gy. (k), Szovszki (2), Kónya (2), Szilágyi (-), Szabó D. (2), Békefi (-). Vezetőedző: Adorján Gábor. Ózdi KC: Tóth K. – Kovács P. (3), Panyi L. (-), Kocsis Cs. (1), Nyikes Cs. (2), Scitovszky T. (2), Barta D. (1). Csere: Losonczi (k), PAPP G. (4), Lázár S. (1), Koscsó Á. (2), Ponyi Z. (3), Kocsis R. (1), Harkó K. (2). Edző: Szakál György.
Adorján Gábor: – Szerencsésebbek voltunk a kritikus pillanatokban, ennek köszönhetjük ezt a győzelmet. Egy rendkívül kemény és férfias mérkőzésen, egy remek erőkből álló csapatot győztünk le.
Szakál György: – Nagyon csalódott vagyok, mert egy nyerhető mérkőzést vesztettünk el. A második félidő közepére visszaesett a támadójátékunk, amivel a hazaiak élni tudtak. Sajnos így a dobogós helyezést az ősz végén nem tudtuk megszerezni, de dolgozunk tovább, hogy tavasszal is hasonlóan eredményesen szerepeljünk a bajnokságban.
Marosréti Ervin
Beszámolónkat hamarosan képgalériával frissítjük!
